Szlovákia alulfejlett járásainak általános ismertetőjegyei

Szlovákia az óriási regionális különbségek országa. Miközben Pozsony megye az Európai Unió 10 leggazdagabb régiójába tartozik (az egy főre jutó bruttó hazai össztermék terén az uniós átlag 184 százalékán mozog), addig az ország délkeleti, keleti része mélyen az országos átlag alatt mozog.

Ráadásul a különbség tovább nő a nyugati és a keleti országrész között: miközben 2016-ban Pozsony megye az uniós átlag 184 százalékán mozgott, addig Kelet-Szlovákia 53 százalékon volt, azaz a két országrész közötti különbség a 2004-es 3,1-szeresről 2016-ban 3,5-szörösre nőtt.

A kulcsfontosságú, a fővárost Kassával összekötő autópálya építése 46 éve tart, ráadásul a nyomvonala teljes mértékben elkerüli a déli, Magyarországgal határos országrészt.

A regionális különbségeket tudomásul véve a Fico-kormány 2015 őszén a parlamenttel elfogadtatta a legkevésbé fejlett járásokról szóló, 336/2015-ös számú törvényt, amely 12 leszakadó, az országos átlagnál arányaiban 1,6-szor több munkanélkülivel sújtott járást sorol fel. Lehangoló, hogy a 12 járás közül (Szlovákiában 79 járás van) 6, magyarok által is lakott. A törvény 2017-es módosítása tovább bővítette az érintettek körét, újabb, magyarok által lakott dél-szlovákiai járással (Kassa-vidék) növelve a segítségre szorulók számát. A véglegesnek tűnő, immáron 18 járást érintő törvény értelmében a következő, dél-szlovákiai járások kerültek a segítségre szorulók közé: Nagykürtös, Losonc, Rimaszombat, Nagyrőce, Rozsnyó, Kassa-vidék és Tőketerebes. Azaz Lévától keletre az összes déli járás egészen az ukrán határig leszakadónak minősül.

A szlovák kormány idevágó dokumentumaiból kiderül, hogy járásonként 60-150 millió eurót szánnak az érintettek megsegítésére, azonban a tüzetesebb vizsgálat felfedi, hogy voltaképpen a döntően európai uniós forrásokból származó, eleve járó pénzügyi forrásokról van szó. Például a Losonci járásnak 147 millió eurót különítettek el, ám ebből mindössze 4,3 millió euró származik a szlovák kormány kasszájából.

A munkanélküliség terén tartósan sereghajtó, néhány éve még 25 százalék feletti munkanélküliséggel sújtott gömöri Rimaszombati járás esetében az idevágó mutató 157 millió euró, amiből csupán 6,4 millió a saját, szlovák forrás. Az érintett járások általános jellemzője a gyengén fejlett infrastruktúra, a nagy ipari, gazdasági központoktól való jelentős távolság.

További súlyosbító tényező a romák rendkívül magas aránya. Anton Marcinčin, a kormány leszakadó régiókkal foglalkozó kormánymegbízottja közölte, Kassa-vidéki járásban a romák aránya eléri a 20 százalékot, a Gölnicbányai járásban 26, a Bártfai járásban pedig 14 százalék az idevágó, a valóságot alulreprezentáló mutató – e körből kerül ki a tartósan munkanélküliek és a szociális segélyben részesülők jelentős hányada.

Tény viszont, hogy Szlovákia 2015 óta tartó 3 százalék feletti gazdasági növekedése örvendetesen csökkentette a munkanélküliek arányát, és ez még a leszakadó régiókban is erőteljesen érződik. Az is igaz, hogy sok esetben az új munkalehetőségek csupán az elvándorlást gyorsították fel az érintett járásokban.

A járások a rossz közlekedési lehetőségek miatt kiesnek a nagyberuházók érdeklődési köréből is, és esetenként már ott tartunk, ha érkezik is beruházni hajlandó társaság, kiderül, hogy az erőteljes elvándorlás okán már hiányzik az elegendő képzett munkaerő. A szlovák kormány azonban az átfogó koncepció keretében megpróbálja leállítani a negatív spirált, életet lehelve a jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkező, döntően a magyar, az ukrán és a lengyel határ mentén fekvő járásokba. Ezért e téren a Magyarországgal történő regionális kooperáció is eredményt hozhat, amire a szlovák dokumentumok több ízben utalnak is.

Az alábbi térképen kijelöltük a 7, magyarok által is lakott leszakadó járást. Az egyes járásokra kattintva elérhetők azok elemzései ill. az általunk javasolt és kidolgozott akciótervei.